A króm, az ólom és a higany is megtalálható azon mérgező fémek között, amelyek a nemzet vízi útjait szennyezik. Egy újfajta kémiai eljárás rendkívül hatékonynak bizonyulhat nem csupán a szennyezés eltávolításában, hanem az olyan nemesfémek, mint például az arany, kinyerésében is.
A washingtoni Richlandben található Department of Energy’s Pacific Northwest National Laboratory-ban kifejlesztett új módszer két összetevőn nyugszik. Az egyik egy kerámia szilikátum, amely por vagy granulátum formában szerezhető be. A kerámia szemcsék átmérője 5-15 mikrométer közötti, és sűrűn elrendezett, hengeres pórusok találhatók a felszínükön.
A másik alapanyagot „egyréteg”-ként ismerik. Ez szorosan egymáshoz lapított, kémiailag úgy megalkotott molekulák egyetlen rétegét jelenti, amelyek megkötik a fémes szennyeződéseket
A richlandi kutatók megtalálták a módját annak, hogy monoréteget ragasszanak a kerámiaszemcsék pórusainak belsejére. Az egyréteg egyik fele a kerámiához tapad, míg a másik szabadon marad, így az „felfalhatja” a póruson áthaladó fémeket.
A pórusok sokasága óriási felületet biztosít a fémek befogására. „Valójában – nyilatkozza Jun Liu, a kutatást irányító tudós – ebből az anyagból egyetlen teáskanálnyi pornak a felülete megegyezik egy teljes focipályával”. A természetben lefolytatott kísérletek során az is kiderült, hogy a kerámia képes a célba vett fémek koncentrációját jóval az ivóvíz minőség előírta feltételek alá csökkenteni.
Az Energia Bizottság már az új eljárás bevetését fontolgatja az olyan talajokban és vizekben, ahol a higanyszennyezettség igen magas, illetve a veszélyes hulladékból a higany eltávolítására. Ha az ezen a területen felmutatott eredmények biztatóak, később más fémszennyeződések eltávolítására is alkalmazhatják az új módszert. Végső soron pedig a molekulával bélelt kerámiaszemcséket a bányászatban is hasznosíthatják, hogy az olyan nemesfémeket, mint az arany, kivonják a vízből.