Kutatás a korrupció árnyékában

Részletek

Kategória: Kutatás

Közzétéve: 2013. máj. 28. kedd, 08:17

Írta: KF.hu

Találatok: 23305

Az 1989-es rendszerváltozásig Kelet-Európában szokványos dolog volt a csereüzlet. Jóllehet, még ma is virágzik a pult alatti kereskedelem, az urambátyámosdi azonban drága és nem hatékony. Az Európai Unió kutatási projektje hivatott országokat átfogóan, de mégsem egységes módon korlátozni a korrupciót.

Mit kóstál a világ? Mennyit ér meg nekünk, hogy megakadályozzuk a korrupcióval történő kiárusítását? Világszerte találkozhatunk a jelenséggel, ami túlnyúlik az országok és kultúrák határain. A kifejezés latin eredetű, a "corrumpere" ige eredeti jelentése "elront, megsemmisít, megveszteget". A társadalomtudományok a korrupciót a következőképpen definiálják: "hivatallal vagy más bizalmi pozícióval magáncélra történő visszaélés". Három fajtája különíthető el: a megvesztegetés, a hűtlen kezelés és a nepotizmus. A politikailag független, közhasznú Transparency International szervezet megfogalmazásában a korrupció "állami vagy magángazdaságbeli pozícióval, illetve hatalommal való titkos visszaélés egyéni haszon vagy előny érdekében". A szervezet a civil társadalom demokratikus alapelveinek - az integritás, a felelősség és átláthatóság - megőrzéséért küzd, melyeket szerinte "korrupció" fenyeget.

A Világbank adatai szerint minden embernek korrupciós célra kell megtermelnie gazdasági teljesítménye 7 százalékát. Németország a pénzértékben mérve évi 5,8 milliárd eurós feltárt kárösszeggel a világ egyik legkorruptabb országának számít. Szakemberek becslései szerint a korrupció okozta adókiesés és állami többletkiadások évente mintegy 200 milliárd euróra rúgnak, s ezzel komoly gazdasági kárt okoznak.

Az Európai Unió megbízásából a Konstanzi Egyetem tudósai kutatják a korrupció szociológiáját: a projekt célja a jelenség elleni sikeres küzdelem. A kultúrszociológia új fegyver az EU kezében a korrupcióellenes harcban. Az EU eddig az egyes országokhoz hasonlóan az ellenőrzésektől, az ügyészségtől, a rendőrségtől várta a megoldást. Ezek az akciók azonban gyakran nem járnak sikerrel. Ennek okát keresi a Konstanzi Egyetem, a Tübingeni Egyetem, valamint a bolgár, román, török, horvát, görög és brit intézetek részvételével zajló, három évre tervezett közös projekt. Előtte azonban szemléletváltásra kerül sor: most első ízben nem felülről kívánják meghatározni, mi a megvesztegethetőség és mi nem minősül annak. Eddig jogászok definiálták a korrupciót az íróasztal mellől. A szociológusok szerint viszont így nem működik a dolog.

Vegyük például Kelet-Európát: az emberek ebben a régióban 1989-ig gyakran csak csereüzletek révén voltak képesek fennmaradni. A vállalatok is tudatosan figyelmen kívül hagyták a semmit sem érő állami szabályozókat. Szociológiai vizsgálatok szerint annak idején másként nem is lett volna lehetséges. S épp ez a probléma: amit az egyik ország korrupcióként üldöz, az másutt mindössze működő családi kapcsolatnak számít. A korrupcióról alkotott különböző felfogások akadályozták a jelenség elleni küzdelmet - állítják a szociológusok. Mit jelent a korrupció a helybélieknek, miért jelentenek fel egyes gyanús ügyleteket s másokat miért nem? A szociológusok ezekre a kérdésekre keresnek választ a korrupció-felderítéssel foglalkozó Transparency Internationallel együttműködve. A megkérdezettek sorában a gazdaság, média, politika, igazságügy és rendőrség képviselői szerepelnek.

A vizsgálat egyik eredménye országhatárokra tekintet nélkül érvényes: a politikának vajmi kevés érdeke fűződik a felderítéshez, mert nem érkezik elég erős nyomás a lakosság részéről. Kijózanító eredmény, hogy az átláthatóság a korrupció halálos ellensége. Ezért külső "korrupcióellenes megbízottakra", valamint messzemenő információs szabadságot garantáló törvényre volna szükség. A nemzetközi korrupciós index kidolgozása érdekében a kutatók azt a kérdést teszik fel a gazdaság, a média, a politika, az igazságügy és a rendőrség képviselőinek, hogy milyen mértékben érzékelik a korrupciót az általuk ismert államokban. Mivel a tudósok az összgazdasági károkat vizsgálják, a kérdezés során elsősorban a közszférában tapasztalt korrupcióra összpontosítanak. Statisztikai elemzéseikkel most első ízben sikerült megállapítani, hogy a produktivitás vesztesége világszerte 4 billió USA-dollár, azaz körülbelül 3,2 billió euró (802 milliárd forint), ami a világ GDP-jének mintegy 12 százaléka.

Tudományos módszerekkel sikerült bebizonyítani, hogy a korrupció által növekszik a gazdasági egyenlőtlenség és a tőkemenekítés, csökkennek a beruházások és megbénul a termelékenység. Ezek szerint a korrupció nem pusztán egyfajta berögzült "kultúra" eredménye, s nemcsak erkölcs, hanem mindenek előtt vonzerő kérdése. Az európai korrupció szociológiájától azt remélik, hogy végül az egyes országokra szabott ellenintézkedéseket tesz majd lehetővé. A tudósok szerint ugyanis a korrupció drága, nem hatékony, és a rejtett erők miatt antidemokratikus is. A kutatók nem csak Kelet- és Dél-Európát veszik figyelembe a kutatás során. Érdekes a nyomozó hatóságokkal való jó együttműködés. Utóbbiak számára a tudomány és média nyilvánvalóan szövetségest jelent, hiszen a politika nem mindig szorgalmazza a felderítést. A nyilvánosság ugyanis fegyver az urambátyámosdi ellen - állítják a szociológusok, s így téves dolog volna pusztán jogi, rendőrségi kérdésekre koncentrálni.