Klímavédelem korlátozással

  • Nyomtatás

Németország nem szabhat hosszú távú feltételeket az energiaipar résztvevőinek az emisszió-kibocsátás tekintetében. - mondta Barbara Helfferich, az Európai Tanács szóvivője Brüsszelben. Az EU egyetért a német kormány 2008-2012 közötti időszakára vonatkozó környezetvédelmi programjával, ezzel a feltétellel.

Így a német vállalatoknak ebben az időintervallumban 453,1 millió tonna szén-dioxid kibocsátás helyett 6 százalékkal kevesebbet engedélyeznek, mint azt korábban Berlin tervezte.
Sigmar Gabriel (SPD) környezetvédelmi miniszter üdvözölte a döntést. Ezzel a gazdaságnak csak "egy iránymutatást kapnak a vállalatt a tervekhez"- mondta Berlinben.

Megterhelő 20-as program

Merkel tavasszal szervezett EU-csúcstalálkozóján kérte a 27 tagállam egyetértését a 20-as programhoz, amely nem más, mint az, hogy 2020-ra 20%-kal kellene minden EU-s tagállamnak a szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni (az 1990-es évben mért szintre), illetve a megújuló energiaforrások 20 százalékos használatát is be kellene vezetni. Ehhez tartozik még a bio-üzemanyagok 10 százalékra történő növelése.

Természetesen az Európai Unió helyesli a klímaváltozás miatt fokozott figyelmet érdemlő szén-dioxid-kibocsátás szabályozását és a megújuló energiaforrások még szélesebb körben való használatát, de nem a Merkel által megszabott feltételek mellett. Németország is megosztott a kérdést illetően, számos tanulmány készült ellene és mellette is.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) számítása szerint az átállás az országnak 330 milliárd euró többletkiadással járna, amit a német adófizetőktől szednének be leginkább az energiaárak növelésével. Ez átlagos háztartásonként évente 250 eurót jelentene.

A 2004-es emissziós program célja az volt, hogy a vállalatokat ösztönözzék a klímavédelemre való felkészülésre. Aki több szén-dioxidot bocsát ki, mint a határérték, annak egy tanúsítványt kell vásárolnia. Aki csökkenti a kibocsátást, eladhatja a tanúsítványát.


Tanúsítvány a CO2 ellen

Az EU Tanács engedélyezte, hogy az eljárás második fázisában 2012-ig megfelelő bírálórendszert építsenek ki a tanúsítványok kiadásához, illetve a hatékonyan működő létesítményeket jutalmazzák meg. Egy külön szabályozás hozatala az energiaszektorra vonatkozóan azonban nem megengedett, mondta Stavros Dimas, a környezetvédelemi tanács szóvivője.


A 2008-2012 időszak második fázisában a tanács adatai szerint összesen 2,08 milliárd tanúsítványt fognak az EU-ban kiadni, 10 százalékkal kevesebbet, mint ma. A csökkenés a tanúsítvány árát feljebb viszi majd, és ösztönözni fogja a vállaltokat a klímavédelemben való részvételre.

Az EU az új tagállamainak, Bulgáriának és Romániának is kemény feltételeket szabott ki: 2012-ig Bulgáriának 37,4 százalékkal, Romániának 20,7 százalékkal kell kevesebb szén-dioxiddal szennyezni a levegőt. Számos ország azonban védekezik a 20-as program ellen, s az EU bíróságához fordultak.

Ezek között az országok között vannak a Balti-államok, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország.


A német nagyvállalatok már speciális stratégiával rendelkeznek

Egy német tanulmány szerint a német nagyvállalatok legkevesebb, mint harmadának speciális tervei vannak a klíma védelmére. Ezt a "Carbon Disclosure Project (CDP)" néven futó vizsgálat eredményeként publikálták pénteken. A tanulmányt a WWF és a Német Befektetési Társaságok Szövetsége (BVI) készítette. A vizsgálat során több biztosító, energia-felhasználó, illetve szállítmányozással foglalkozó vállalat lett megkérdezve. A különféle szakterületek esetében a klímaváltozás megítélése és következményeire való odafigyelés egymástól eltérő módon nyilvánul meg, hangzik a tanulmány.


A kutatás során a 200 legnagyobb német részvénytársaságot kérdezték meg, de csak 52 százalékuk válaszolt. 67 százaléka a válaszadóknak arról számolt be, hogy a klímaváltozáshoz speciális stratégiát dolgozta ki, de a nem válaszolók mindegy harmadáról is ugyanezt feltételezik.

A kérdésekre a tavalyi évhez képest többen válaszoltak, 31 százalékról 52 százalékra nőtt a ráta. A 30 legmagasabb pozícióban lévő vállalat közül pedig 90 százalékos volt a részvételi arány.

A felmérés célja, hogy feltérképezzék a klímavédelmi stratégiákat és a cégeket ösztönözni tudják a környezetvédelemre.


Nehéz ügy

Abban nagy az egyetértés, hogy az Európai Unió összefogással példát mutathat a klímaváltozás miatti globális felmelegedés csökkentése ellen tett lépéseivel, főként azon környezetszennyező országoknak, mint az USA, Kína vagy India, s így a bekapcsolódásra ösztönözheti őket.

Anglia azon nagyhatalmak közé tartozik, amely a 20 százalékot túl megterhelőnek nevezte, s hangsúlyozta, hogy az előírásoknak nem tud minden ország megfelelni. John Hutton, a brit gazdasági miniszter számításai szerint ahhoz, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások felhasználását 9 százalékra emeljék, Nagy-Britanniának 5,7 milliárd euróra lenne szüksége.

De ott vannak azok az országok is, amelyeknek a gazdasága nem bírná ezeket a terheket előteremteni, vagy más területen (pl.: szociális, egészségügy) is nagyobb mértékű fejlesztést igényelnének. Ide tartozik Magyarország is, aki határozottan egyetért a folyamattal (a kiotói egyezmény aláírásakor 6 százalék csökkentést tudott magára vállalni), de ez a lépték túl nagynak tűnik. Csehországnak is nehézséget okoz az évi 86,8 millió tonna káros szén-dioxid kibocsátására vonatkozó szabályozás, amely az általuk kérvényezett 102 tonnától jócskán eltér, így tárgyalásokat folytatnak a köztes cél megtalálásához.

Franciaország Nicolas Sarkozy kormányzása óta a klímavédelem elkötelezett híve. Ezt mutatja a megválasztása óta tett számtalan környezetkímélő törvény, tervezet megalkotása. Csütörtökön hozták nyilvánosságra azt a döntést is, hogy nem terveznek több autópálya építést, inkább a vasút és a hajóközlekedés fejlesztésére törekednek, a teherautó forgalmat is korlátozzák (egy Észak-Dél-tengelyen vonatok szállítják majd a rakományokat), vagy például a háztartások energiatakarékos működését, hőszigetelését állami támogatással teszik népszerűbbé.

California kormányzója, Arnold Schwarzenegger is zöld politikus, a környezetvédelem híve. Csak az idei évben 800 millió eurónak megfelelő dollárt költöttek California államban a környezet védelméhez segítő technológiák fejlesztésére.